Pácienseknek
Szakrendelések
Nemzetközi oltóhely
Események
Egészségfejlesztési Iroda
Ügyeletek
Rólunk
Kapcsolat
Főoldal Sürgősségi ellátás

Sürgősségi ellátás

A sürgős szükség fogalmát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § i) pontja határozza meg, melynek értelmében a sürgős szükség az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

Az Eütv. 6. § megállapítja, hogy minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, továbbá az Eütv. 77. § (1) bekezdés deklarálja, hogy a sürgős szükség gyanújával ellátásra jelentkező beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni, és sürgős szükség fennállása esetén az egészségi állapota által indokolt ellátásban kell részesíteni.

A sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006 (XII.28.) EÜM rendelet 1. számú melléklete, amely taxatíve meghatározza, hogy mely állapotok minősülnek sürgős szükségnek. Ezek a következőek:

1. Életet veszélyeztető, vagy maradandó egészségkárosodás veszélyével járó (külső vagy belső) vérzés
2. Átmeneti keringés- és/vagy légzésleállással járó állapotok (Pl. embolia, Adams-Stokes-Morgagni szindróma., syncope, fulladások, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota)
3. Életveszélyes endokrin- és anyagcsere állapotok, a folyadék- és ion- háztartás életveszélyes zavarai
4. Központi idegrendszeri kompresszió veszélyével járó kórképek (Pl. agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, trauma)
5. Eszméletlen állapotok
6. Status epilepticus és tüneti görcsrohamok
7. Hirtelen fellépő látászavar, látásvesztés, „vörös szem”, szemsérülés
8. Szepszi
9. Magas halálozású, vagy súlyos szövődmények kialakulásának veszélyével járó hirtelen fellépő, vagy progrediáló, nem-sebészeti betegségek és érkatasztrófák ellátása
10. Szülés, koraszülés, lepényleválás, súlyos terhességi toxémia, eclampsia újszülött ellátása, akut nőgyógyászati vérzés
11. Sokk megelőző és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anaphylaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun betegségek krízis-állapotai
12. Az immunrendszer fokozott, vagy kóros működésén, illetve a csontvelői vérsejtképzés elégtelenségén alapuló heveny vérsejthiány-állapot
13. Veleszületett, vagy szerzett véralvadási zavar alapján létrejövő heveny életveszély
14. Akut légzési elégtelenség, légút szűkület (Pl. gégeödéma, asthmás roham, idegentest, fulladás)
15. Mérgezések
16. Akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkező, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek (Pl. bélelzáródás, appendicitis, perforatio, méhenkívüli terhesség, petefészek ciszta megrepedése, tuboovarialis tályog, kocsánycsavarodott cysta, kizárt sérv, epegörcs, vesegörcs, vérvizelés)
17. Égés-fagyás (III.-IV. fokú és nagykiterjedésű I-II. fokú, és/vagy az életminőség szempontjából különösen veszélyeztetett testtájat vagy a légutakat érintő)
18. Elsődleges sebellátás
19. Testüregek (koponya, mellkas, has) és parenchymás szervek (szív, tüdő, lép, máj, vese) sérülése
20. Compartement szindrómák
21. Nyílt törések és decollement sérülések
22. Amputációk (replantációs lehetőségekkel vagy azok nélkül)
23. Súlyos medencegyűrű törések
24. Politraumatizáció, többszörös sérülések
25. Búvárbalesetek, magassági betegség, keszonbetegség, barotrauma
26. Áramütés, elektrotrauma
27. Hő- és hidegártalom, kihűlés, hypothermia, hyperthermia, napszúrás, hőguta
28. Súlyos akut sugárártalom és sugárbetegség
29. Öngyilkossági kísérlet és szándék, mentális állapottal összefüggő közvetlen veszélyeztető állapot
30. Heveny pszichés zavarok, pszichózisok
31. Infektológiai kórképek, melyek önmagukban vagy szövődményeik révén az életet veszélyeztető állapotot idéznek elő.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 13. §-a rögzíti, hogy mely esetekben vehető igénybe térítésmentesen a járóbeteg-szakellátás a biztosítottak által. A megjelölt 13. § a) pontja meghatározza, hogy a járóbeteg-szakellátás a beutaló orvos beutalása alapján vehető igénybe, kivéve, ha a jogszabály az adott szakellátást beutaló nélkül is igénybe vehetővé teszi. 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. §-a részletes felsorolást ad azon szakorvosi ellátásokról, amelyek beutaló nélkül is igénybe vehetőek. Ezek a következőek:

  • bőrgyógyászati,
  • nőgyógyászati és gyermek-nőgyógyászati,
  • urológiai,
  • pszichiátriai és addiktológiai
  • fül-, orr-, gégészeti, valamint csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti,
  • szemészeti és gyermekszemészeti,
  • általános sebészeti és baleseti sebészeti,
  • onkológiai szakellátás,
  • az első alkalommal orvosi beutaló alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást, azzal, hogy az ellátás igénybevételéhez már az első alkalommal sem szükséges orvosi beutaló, ha a biztosított a tüdőgondozó által nyújtott ellátást a dohányzásról történő leszokás támogatása céljából veszi igénybe.

Az Ebtv. 20. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a járóbeteg-szakellátásokat nyújtó egészségügyi szolgáltató a finanszírozási szerződése szerinti szakellátások elvégzését betegfogadási lista alapján teljesíti. A nevezett § (3) bekezdése alapján a biztosított az egészségügyi ellátásra a betegfogadási listára történő felkerülés időpontja alapján jogosult.

Az Ebtv. 20. § (3a) bekezdése meghatározza azon eseteket, melyek fennállásakor lehetőség van a betegfogadási listától történő eltérésre. Ezen esetek a következőek:

  • az ellátás szakmai indokoltsága alapján;
  • az ellátás várható eredménye alapján;
  • keresőképtelen biztosított esetén;
  • transzplantáció előtti kivizsgálásra váró biztosított esetén;
  • ha a biztosított állapota miatt indokolt az azonnali ellátás,
  • a biztosított kérésére (kérésre a hátrányára is), illetve
  • a szűréssel érintett, abból eredő ellátások esetében az állam által szervezett, nem kötelező szűrővizsgálaton való részvételnek a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató általi írásbeli igazolása alapján 

Összefoglalva röviden a fentieket sürgős szükség, vagy annak valószínűsíthetősége esetén a beteget azonnali ellátásban kell részesíteni, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e beutalóval, továbbá szerepel-e a betegfogadási listán. A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy mely szakrendelésekhez szükséges beutaló, továbbá, hogy az ellátás igénybevételének feltétele a betegfogadási listán történő szereplés. Ezen feltételek teljesülésekor a biztosítottak számára az ellátásért díj nem kérhető.  A jogszabály taxatíve felsorolja azon eseteket is, amelyek bekövetkezésekor a betegfogadási listán rögzített időponttól való eltérés megengedett.

Fontos szem előtt tartani a betegfogadási listától történő eltérés esetén – az eltérés megengedett esetein túl - továbbá az Ebtv. 20. § (3b) bekezdését, mely szerint a finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a biztosítottnak nem minősülő betegek ellátása - a sürgős szükség esetének kivételével - nem eredményezheti a biztosítottak betegfogadási lista szerinti várakozási idejének meghosszabbodását.

Szent Margit Rendelőintézet © 2019 - Minden jog fenntartva
ikon helyzet hoverikon telefon hover

TÁJÉKOZTATÁS

Tisztelt Pácienseink!

Tájékoztatjuk Önöket továbbá, hogy szeptember 2-tól a Tüdőgondozóban - a szakmailag indokolt sürgősségi ellátást igénylő eseteken kívül - kizárólag előjegyzéssel rendelkező betegeket áll módunkban felvenni.

Szíves megértésüket köszönjük!

Szent Margit Rendelőintézet